Az anya nem volt hajlandó az orvosok tanácsára lekapcsolni a fiát az életfenntartó gépekről, imádkozni kezdett és ekkor igazi csoda történt


0
Hirdetés

Ez egy átlagos nap volt az akkor 16 éves Bobby Asa számára, aki épp a kocsibejárón parkolt, miután egy barátjánál töltött egy jó kis időt. Hirtelen hatalmas rántást érzett, és ami ezután történt, az nem volt más, mint egy rémálom a családja számára.

Bobbyt mindenki úgy ismerte, mint egy életvidám, energikus fiút, aki mindig mosolyt csalt mások arcára. Az oregoni Greshamben, a Sam Barlow középiskolában tanult, és imádott focizni.

Miközben Bobby élvezte az életét, nem is sejtette, hogy egy autóbaleset hogyan fogja felforgatni az életét. A tinédzser nem tudta, hogy hamarosan kómába esik, és napokig nem nyitja ki a szemét.

Hirdetés
Visszatérés éjfélkor

Miután jól érezte magát a barátja házában, Bobby visszahajtott az apja házába, és éppen leparkolt a kocsijával a felhajtón, amikor valami váratlan dolog történt. Alig néhány perccel éjfél után volt 2017. június 27-én, amikor megtörtént az elképzelhetetlen.

Az Asa család legrosszabb rémálma vált valóra, miután egy jármű belehajtott Bobby autójába, miközben az a kocsifelhajtóra hajtott. Pillanatokkal később a húga, Lexie Asa hívta a 911-et, miután megtudta, mi történt öccsével.

Néhány perccel később az elsősegélynyújtók megérkeztek a baleset helyszínére, és az autó hátsó ülésén fekvő, nem reagáló Bobbyt találták. Időt nem vesztegetve a legközelebbi kórházba szállították.

Anyja tájékoztatása

Közben Lexie gyorsan tájékoztatta édesanyját, Heathert a sokkoló esetről. A gyerekek édesanyja egy órányira lakott apjuk lakhelyétől, és a lánya hívását követően azonnal a kórház felé vette az irányt.

Egyes orvosok sebészeti beavatkozást javasoltak, míg mások azt mondták a családnak, hogy vegyék le Bobbyt a lélegeztetőgépről.

Hirdetés

“Nem tudtam mást tenni, mint imádkozni” – mondta Heather. Nem tudott nem gondolni a gyermekeire, miközben a kórházba vezetett. A gyerekeivel töltött pillanatok leperegtek a szeme előtt.

A kórház belsejében

Később aznap este az Asa család meglátogatta Bobbyt az oregoni Portlandben lévő Legacy Emanuel Medical Centerben, ahol a tinédzser kómába esett. Chris Baird mentős hadnagy, aki nem sokkal a baleset után látta Bobbyt, azt mondta:

“Az évek során, amikor ilyen súlyosan sérült betegeket láttam, nem láttam, hogyan lehetne pozitív kimenetelű a dolog.”

Az orvosok mindent megtettek, hogy Bobby sérüléseit ellássák, miközben a családja imádkozott, hogy kinyíljon a szeme. Az orvosi személyzet még azt is megjósolta, hogy Bobby lebénul, ha valahogy túléli.

Hirdetés

Az orvosok lehetőséget adtak nekik

Miután az orvosok több mint egy hétig figyelték Bobbyt az intenzív osztályon, ahol lélegeztetőgépre kapcsolták, adtak néhány lehetőséget a családnak. Egyes orvosok sebészeti beavatkozást javasoltak, míg mások azt mondták a családnak, hogy kapcsolják le Bobbyt a lélegeztetőgépről.

Mivel a tinédzser nem reagált semmire, az orvosok úgy vélték, hogy nem fogja túlélni, de Heather másképp gondolta. Ő azt mondta: “Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem!

“Úgy éreztem, hogy Bobby jobban lesz.”

Az ima ereje

Heather nem volt hajlandó levenni a fiát az életfenntartó gépekről, és azt mondta az orvosoknak, hogy folytassák a légcsőmetszést. Érezte, hogy a fia nem fogja élete hátralévő részét ágyban tölteni, és imádkozni kezdett érte, hogy kinyissa a szemét.

Hirdetés

Hamarosan Heather és családja meghívott egy baráti csoportot egy imavirrasztásra a kórház előtt, ahol Bobby felépüléséért imádkoztak. Heather elárulta, mire jött rá akkoriban:

“Át kell adnom ezt Istennek”.

A fény az alagút végén

Az édesanya úgy gondolta, hogy az Istenbe vetett hite segít majd visszahozni a fiát az életbe. Abban is hitt, hogy a fia nem hagyja el őt, ha “nem jött el az ideje”. Három lányával együtt Heather imádkozott a csodáért.

“Nem láttam a fényt az alagút végén.”

Hirdetés

Bobby nővére, Lorelle Asa elismerte. Két héttel a baleset után azonban a dolgok más fordulatot vettek, amikor a kisfiú hirtelen reagálni kezdett.

Néha Bobby megmozdította a fejét, amikor meghallotta a nővére hangját, máskor pedig a karját vagy a könyökét. Ezek az apró mozdulatok sok reményt adtak a családjának.

A csodálatos felépülés

Miután Bobby állapota javult, körülbelül négy héttel az eset után az orvosok átvitték őt az elvonóra. Elkezdett reagálni, de nem beszélt semmit egészen addig a napig, amíg ki nem mondta, hogy “Anya!”.

Heather bevallotta, hogy kontrollálatlanul sírni kezdett, miután hallotta, hogy a fia beszél. Bobby további hat hetet töltött a rehabilitáción, ahol olyan alapvető életvezetési készségeket tanult meg, mint a járás, az evés és a végtagjai mozgatása. Az orvosok 2017 októberében engedélyezték, hogy hazamehessen.

“Minden nap ránézek Bobbyra, és ő egy két lábon járó, beszélő csoda” – vallotta Heather. Bobby életre keltésének látványa megerősítette a család Istenbe vetett hitét.

Alapvető készségek elsajátítása

Miután hazatért, Bobbynak sok mindent meg kellett tanulnia, mielőtt 2018 márciusában folytatta volna a középiskolát. Mivel a jobb kezével nem tudott ceruzát fogni, szabadidejében a bal kezével rajzolt. Emellett járást segítő eszközre is támaszkodnia kellett, hogy közlekedni tudjon.

Míg Bobby körülbelül öt hónapig otthon maradt, egy korrepetitor rendszeresen látogatta, így nem kellett kihagynia a középiskolai órákat. Visszatért az iskolába, de már csak hetente kétszer járt oda.

“Nem hagyom, hogy bármi is megállítson” – mondta Bobby. Kész volt mindent megtenni, hogy visszatérjen a megszokott kerékvágásba, és hálás volt, hogy Isten adott neki egy második esélyt az életre.

Bobby története kiváló példa arra, hogy az ima hogyan változtathat meg dolgokat. Oszd meg ezt a történetet barátaiddal és családtagjaiddal, hogy mindennapi motivációt kapjanak.

via


Tetszett? Oszd meg a barátaiddal is.

0
admin