Mike úgy érzi, hogy apja, Tim elhanyagolja, így egy váratlan mentornál keres vigaszt. Hamarosan Tim is észreveszi ezt, és rájön, hogy jobb apának kell lennie.
Mike egy szelíd modorú külvárosi fiú volt, aki jómódú családból származott. Az apja, Tim, egy sikeres építőipari cég vezetője volt. Bár Mike iskolájában minden gyerek tudta, hogy az apja gazdag, ő sosem csinált belőle ügyet. Még a tanárai is szerették, és ő szorgalmas tanuló volt.
Nem sokkal később, amikor a kisfiú elkezdte az ötödik osztályt rossz dolog történt. A nagynénje Kathy megbetegedett. Ő volt az aki gyakran elvitte Mike-ot hétvégenként a helyi állatkertbe
Mike-ot nagyon nehezen érintette a történtek és az iskolában is sok nehézségbe ütközött. Tim úgy próbálta feldolgozni a történteket, hogy minden figyelmét a munkára összpontosította. Tehát egyre kevesebb időt töltött a kisfiával, Mike-al. Mike pedig egyre magányosabbnak érezte magát.
Valahányszor megpróbált időt tölteni az apjával, vagy meglátogatni vele az állatkertet, Tim mindig elutasította, majd a következőt mondta a fiának: “Figyelj, fiam. Csak most nagyon elfoglalt vagyok a munkahelyemen, oké? Ha társaságra van szükséged, engedélyt kapsz tőlem, hogy a haverjaiddal lógj, amikor csak akarsz”.
Mike édesanyja, Anthea is látta, hogy a fiának szüksége van az édesapja figyelmére, de nehezen tudta meggyőzni a férfit. Mike barátai, Jake és Gabriel észrevették, hogy a fiú rosszkedvű, és megpróbálták megtalálni a módját, hogy felvidítsák.
Megláttak valami érdekeset, amit Mike szomszédja, Tony csinált. Ekkor Jake a következőt mondta: “Haver, meg kell nézned a szomszédod udvarát. Imádni fogod, ígérjük”.
Pár hónappal később pedig Mike iskolájában különleges apák napi rendezvényt szerveztek, ahová minden diákot meghívtak, hogy az édesapjuk tartson egy rövid előadást arról, hogy ki ő és mivel foglalkozik.
Az egész város jól ismerte Tim-et, így hatalmas meglepődést okozott, amikor Mike a szomszédját, a 64 éves férfit vitte el az apák napi előadásra. “Ez nem Tim…” – suttogták a közönség tagjai zavartan. Ekkor az emberek elkezdtek gondolkozni, hogy vajon ki lehet az idős férfi, Mike nagyapja vagy talán a nagybátyja?
Amikor Mike-ra került a sor, ő Tony-t vitte fel a színpadra. Az idős férfi nagyon ideges volt, mivel senkit sem ismert a tömegből. Ekkor még mindig nem értették az emberek, hogy Mike miért Tony-t vitte fel a színpadra a sikeres édesapja helyett.
“Ma mindenki az apját nevezte meg hősének. Én a szomszédomat, Tonyt szeretném hősömnek nevezni” – kezdte beszédét Mike.
“Néhány hónapja ismerem őt. Ez idő alatt olyan volt számomra, mintha az apám lett volna. Tony egy igazi hős! Gondoskodik a városban talált kóbor kutyákról. Jelenleg 14 kutya él Tony házában. Tony a nyugdíjából származó összes pénzét ezekre a kutyákra költi. Fogalmad sincs, milyen nagy szíve van” – fejezte be Mike.
Eközben Mike tudta nélkül Tim késve érkezett meg az eseményre. Anthea előző nap felhívta Timet, hogy könyörögjön neki, hogy részt vehessen az előadáson.
Az édesapának bűntudata volt, amikor meglátta, hogy a fia inkább a szomszédjukról tart beszédet, mint róla. Rájött, hogy kevés időt tölt a fiával, mivel mindig az üzleti megbeszélésekre és tárgyalásokra koncentrált. Amikor pedig Mike lesétált a színpadról észrevette az édesapját, aki a terem másik felében volt. Ekkor Mike nagyon aggódott, hogy az édesapja dühös lesz rá, amiért Tony-t vitte magával az apák napjára helyette. Mike pedig meglepődött, amikor az édesapja megölelte.
“Idén nem voltam a legjobb apa. Azt hiszem, nagyon sokat küzdöttem. De nem kellett volna figyelmen kívül hagynom téged. Sajnálom, hogy nem voltam ott neked, amikor a legnagyobb szükséged volt rám. Ígérem, hogy soha többé nem foglak így semmibe venni.” – mondta az édesapa.
Majd folytatta: “És Tony. Köszönöm, hogy vigyáztál a fiamra. Gyakrabban kellene átjönnöd. Most már a család barátja vagy. Igazából van egy ötletem számodra”.
Tim azt javasolta, hogy rendezzenek egy örökbefogadási napot Tony házában, és meghívta Mike összes osztálytársát, hogy jöjjenek el a szüleikkel együtt.
Az édesapa szabadnapot vett ki, hogy segítsen az eseményen. Mike barátai, Jake és Gabriel, valamint az összes osztálytársuk részt vett a családjukkal együtt. Az emberek pedig kutyatáp-konzerveket, gyógyszereket és pénzt adományoztak az idős férfinak.
Ezek után pedig tíz kutya talált új otthonra, köztük egy, akit Tim úgy döntött, hogy örökbe fogad a családjába.
“Köszönjük mindenkinek a nagylelkű adományokat, és köszönjük Mike-nak, Timnek és Antheának, hogy ezt megszervezték. Ti vagytok a legjobb szomszédok, akik valaha is voltak” – mondta Tony az esemény végén.
Ettől kezdve Tim ügyelt arra, hogy sokkal több időt töltsön Mike-kal. A férfi ezek után pedig mellőzte a cégi feladatokat, hogy minél több időt tölthessen a családjával. Később pedig hagyománnyá vállt, hogy ellátogatnak az állatkertbe.
Tíz évvel később Mike lediplomázott, és azt tervezte, hogy állatokat kezelő és gondozó állatorvosi rendelőt nyit. Tim meglepte a fiát egy saját, a cége által épített létesítménnyel, hogy elkezdhesse a munkát. Jake és Gabriel, akik ugyanabban az osztályban tanultak, mint Mike, voltak az első emberek, akiket felvett.
Mit tanulhatunk a történetből?
- Mindig a család legyen az első. Tim belevetette magát a munkájába, miután a nővére meghalt, és nem vette észre, hogy a fiának szüksége van rá. Csak azután vette észre a problémát, hogy Mike apafiguraként tekintett Tonyra.
- Soha nem késő változtatni. Ahelyett, hogy megsértődött volna Mike azon döntésén, hogy Tony-t elhozza az apák napjára, Tim rájött, hogy több időt kell töltenie a családjával.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.