Egy orvos szívszorítónak hitt hírt osztott meg egy ikreket váró párral. De miután a szülők találkoztak Down-szindrómás kislányaikkal, tudták, hogy semmit sem változtatnának rajtuk.
Abigail és Isobel Parry egy a millióból egy ikerpár. A 2011 júniusában Down-szindrómával született lányok szüleik, Jodi és Matt Parry számára csodát jelentettek.
A házaspár különböző véleményekkel szembesült azzal a döntésükkel kapcsolatban, hogy megtartják lányaikat. Jodi felidézte, hogy egy orvos átadta nekik a teszteredményeket, és bocsánatot kért – amit az anya nem értett.
Még mindig élhetnek jó életet
A rendőrségen dolgozó Jodi és a köztisztviselő Matt eleinte úgy érezték, hogy „az egész világuknak vége”, és a diagnózis miatt az életük soha nem lesz olyan, ahogyan azt elképzelték, de a dolgok megváltoztak, amikor Abigail és Isobel megszületett. Jodi már nem volt összetörve és megosztott:
„Az orvos azt mondta, hogy sajnálja, hogy Abigailnek és Isobelnek Down-szindrómája van. A mai napig nem fogom megtudni, hogy mit sajnált”.
A férje ugyanígy érzett, és azt mondta, nem érdekli, hány kromoszómája van a lányainak. A házaspár tudta, hogy ikreiknek egészségügyi problémákkal kell szembenézniük, és lassabban fognak fejlődni, mint más korabeli gyerekek, de ez nem jelentette azt, hogy nem élhetnek jó életet.
A büszke szülők
A lányok koraszülöttként jöttek világra, és négy hetet töltöttek az intenzív osztályon. A kórházból való kikerülés után sok kihívás várt rájuk, de Jodi és Matt számára megérte.
A szülők nem is lehetnének büszkébbek mindarra, amit Abigail és Isobel elértek. 2017-ben megosztottak némi betekintést az életükbe, és a lányok arcára kiülő öröm tagadhatatlan volt.
Az édesanya elárulta, hogy Abigail és Isobel csak pozitív dolgokat hozott a világra. Bár több orvosi rendelésük és vizsgálatuk van, sokkal több szeretetet, ölelést és boldogságot is kaptak.
A szerető nagy testvérük
A testvérek általános iskolába jártak, és olyan szavakat tudtak mondani, mint „anya”, „apa” és „Finn”. Finn a védelmező bátyjuk, aki el sem tudná képzelni az életét az ikertestvérei nélkül. Megérti, hogy extra támogatásra és megosztásra van szüksége:
„A Down-szindróma azt jelenti, hogy kicsit többet kell segítenem a nővéreimnek, mintha lennének Down-szindróma nélküli nővéreim, mert ők gyorsabban tanulnának”.
Nem változtatnának semmin
A család élvezi a közös életet, és a videófelvételeken látható, ahogy a lányok a lancashire-i Chorley-i otthonuk előtt trambulinon ugrálnak. A kihívások közepette a büszke szülők semmit sem változtatnának a lányaikon.
„Semmi a világon nem tudna meggyőzni arról, hogy megváltoztassam őket. A Down-szindrómás életet érdemes élni” – fejezte ki Jodi. Az édesanya azt kívánja, bárcsak újra találkozhatna azzal az orvossal, aki bocsánatot kért. Elmagyarázta:
„Szeretném megmutatni neki Abigailt és Isobelt, és megkérdezni tőle: „Miért kért bocsánatot, mert Abigailt és Isobelt a világért sem cserélnénk el most?”.
A Down-szindrómával kapcsolatos tudatosság növelése
Jodi elárulta, hogy Abigail és Isobel csak pozitív dolgokat hozott a világra. Bár több orvosi találkozójuk és vizsgálatuk van, sokkal több szeretet, ölelés és boldogság is van.
A büszke anyuka és férje jótékonysági alapítványt indítottak szeretett lányaik tiszteletére. A „Twincess” misszió célja, hogy felhívja a figyelmet, helyreigazítsa a mítoszokat, és megossza a Down-szindrómás gyerekek nevelésének pozitív oldalát. Matt hozzátette:
„Az egész arról szól, hogy ünnepeljük a teljesítményt, ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, amit nem tudnak megtenni”.
Örömöt terjesztenek, bárhová is mennek
Az anya csak annyit akar a gyermekeinek, hogy esélyt kapjanak az életben. Tudja, hogy van bennük potenciál, és szeretné, ha a világ többi része is látná, hogy a Down-szindróma diagnózisa nem jelenti azt, hogy az élet a feje tetejére áll.
Abigail és Isobel jól boldogulnak az iskolában, és a beszédükben is minden nap javulást tapasztaltak. Főként jelbeszéddel kommunikálnak, és szeretnek örömet terjeszteni, bárhová is mennek.
Az online reakció
A netezőknek sok mondanivalójuk volt a rendkívüli ikrekről. Sokan megdicsérték az imádnivaló kislányokat és áradoztak tagadhatatlan örömükről:
„Kicsi drágáim, nézzétek csak, milyen boldogok. Fogadok, hogy büszkék vagytok rájuk”.
– (Annette Roberts) 2016. július 4.
„Hát nem imádnivalóan néznek ki! Úgy tűnik, alig várják az első napot az iskolában!”
– (Jean Gregson) 2016. július 4.
„Micsoda angyalpár! Isten áldjon meg benneteket az iskolai kihívásokban! Imádkozni fogok értetek!”
– (Nancy Weybright) July 4, 2016
Jodi és Matt kétségtelenül a legnagyobb áldást kapták, amikor Abigail és Isobel megszületett. További sok boldog évet kívánunk a gyönyörű családnak!