Mikor egy általános iskolás diákot édesapja meglepett az iskolában, miután kilenc hónapot töltött katonai szolgálatban, a fiatal lány nem tudta visszatartani az örömkönnyeket.
A váratlan látogatások mindig a legjobbak a kisgyerekek számára, hiszen a meglepetés erejével hatnak. Ez különösen igaz azokra, akik már régóta nem láttak valakit, mint például a katonai hivatású szülőket.
Így mikor Cailani Martinez édesapja megjelent az iskolájában, a fiatal lánynak elakadt a szava és könnyekkel telt meg szeme.
Cailani édesapját, aki közel egy évtizede katona, kilenc hónappal ezelőtt Szíriába vezényelték. Mivel az országban pocsék a térerő és az internetszolgáltatások, nem tudott rendszeresen beszélni a családjával. Megosztotta:
„Az internet ott nem a legjobb .. Voltak napok, sőt, hetek mikor nem beszéltem a gyerekeimmel.”
Mindenképpen kihívást jelentett, hogy ilyen hosszú ideig távol volt a családjától, de Cedric Goins tisztában volt azzal, hogy a munkája miatt áldozatot kell hoznia.
Végül eljött a nap, amikor hazatérhetett, és az első dolga az volt, hogy találkozzon a lányával az iskolában.
Cailani nem tudott az apja érkezéséről. Az iskolában tartott veteránnapi próba során Cailani néhány osztálytársával együtt lépett színpadra, anélkül, hogy tudta volna, élete meglepetése vár rá.
Miután elmondták a beszédüket, az iskola igazgatója azt mondta, hogy az előadást legjobban egy olyan személy bírálja, akinek tapasztalata van. Ebben a pillanatban lépett be a terembe Cailani édesapja.
A fiatal lány megdöbbenve nézett, és azonnal odarohant apjához.
Könnyek gördültek végig az arcán, ahogy átölelte az apját. Végre, közel egy év után, Cailani újra együtt volt az apjával.
„Nagyon szeretem őt, és ő olyan, mintha a másik felem lenne, és ez már nagyon régen volt” – mondta Cailani. „Egyszerűen csak szeretem őt.”
Mikor a katonák meglepik a családjukat, szinte mindig ugyanígy reagálnak. Korábban egy michigani katona lepte meg a kisöccsét az iskolában, miután egy évig külön voltak.
Az amerikai hadsereg közlegénye, Brett Beaver a felmenői nyomdokaiba lépett a hadseregben, tudta, hogy egy ideig nem fogja látni a kisöccsét, Maxet. Így amint megengedték neki, meglepte Maxet az iskolában.
„Nehéz távol lenni otthonról, mert nagyon szeretjük egymást” – osztotta meg Beaver. „Az első ember, akiért golyót kapnék, az ő lenne.”
Az országot szolgálni kétségtelenül az egyik legbecsületesebb munka, de önzetlenséget és áldozatvállalást is igényel. Éppen ezért csak a legbátrabbak bírják ki, hogy a hadseregben legyenek.
